Óceánok Világnapja – Június 8.

Június 8-án ünnepeljük az óceánok világnapját – ezt a napot az Egyesült Nemzetek Szervezete annak szentelte, hogy felhívja a figyelmet az emberi cselekvések óceánokra gyakorolt hatására, és mozgósítsa a polgárok világméretű mozgalmait az óceánért.

Hogyan kapcsolódik ez a Földön élő minden lakoshoz, amikor sokan közülük messze élnek az óceántól?

Mi köze az óceánnak a szénhez?

Az óceán, amely a Föld felszínének 70 százalékát borítja, bolygónk legnagyobb természetes szén-elnyelője. Döntő szerepet játszik a szén körforgásában, kivonja a szén-dioxidot (CO2) a légkörből. Az elmúlt 200 évben az óceánok nyelték el az emberek által kibocsátott szén-dioxid egyharmadát és a megnövekedett üvegházhatású gázkibocsátás (WWF) által termelt többlethő 90 százalékát.

Tehát az óceán kritikus pufferként működött az éghajlatváltozással szemben. Ennek azonban ára volt.

Kaszkádhatások a szénen túl

1. Korallfehéredés

Az óceánok által elnyelt felesleges hő hatására a víz hőmérséklete emelkedik. Ez a felmelegedés arra készteti a korallokat, hogy kiűzzék a szöveteikben lévő életfenntartó algákat; korallfehéredésként ismert eljárás. Míg a korall képes helyreállni, a gyakoribb és súlyosabb „tengeri hőhullámok” a korallzátonyok – a fontos tengeri ökoszisztémák és a biológiai sokféleség gócpontjai – végleges pusztulását okozzák. A jelenlegi felmelegedési ütem mellett a világ összes korallzátonya kifehéredhet a század végére.

2. Óceánsavasodás

A növekvő CO2 koncentráció megváltoztatja az óceán alapvető kémiáját, növeli a savasság szintjét;ez az óceán savasodásaként ismert hatás, amely megzavar számos tengeri fajt, beleértve a korallokat, homárokat, rákokat és a mikroszkopikus planktonokat (az óceán táplálékhálózatának alapját) abban, hogy csontvázakat és kagylókat képezzenek. Az óceán elsavasodása fokozza a korallzátonyok veszélyét. Valójában a tudósok becslése szerint az óceán korallzátonyainak fele az 1950-es évek óta elveszett.

3. Ocean Deoxygenation

Az emelkedő tengeri hőmérséklet csökkenti az óceán oxigénellátását, mivel az oxigén kevésbé oldódik melegebb vízben. Ez az oxigéntelenítési folyamat csökkenti a tengeri fajok számára megfelelő élőhely mennyiségét, és közvetlenül befolyásolja egészségüket. A 20. század közepe óta az óceánok a becslések szerint oxigénkészletük 1–2%-át elvesztették.

4. Tengerszint emelkedés

Ahogy az óceán elnyeli a hőt és a víz hőmérséklete emelkedik, a víz kitágul; hőtágulás néven ismert jelenség. Ez az egyik fő oka a globális tengerszint emelkedésének, amely 2100-ra elérheti a 238 cm-t. A másik a szárazföldi sarki jég (gleccserek és jégtáblák) olvadása, amely utat talál a tengerbe. A sarki tengereken képződő jég nem növeli a térfogatot, így olvadásakor nincs hatással a tengerszintre. A tengeri jég olvadása és elvékonyodása azonban az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt további következményekkel jár a tengeri fajokra és a Föld éghajlati rendszerére nézve.

Mi köze ennek hozzánk?

Az óceán bolygónk életfenntartó rendszere. Itt él a földi élet 80 százaléka, és a belélegzett oxigén legalább 50 százalékát termeli. Gazdaságunk szempontjából is kulcsfontosságú; létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, beleértve az élelmiszereket és a gyógyszereket. Ez azt jelenti, hogy az óceánra gyakorolt hatások és az éghajlatváltozás lépcsőzetes hatásai egyaránt kulcsfontosságúak számunkra.

Ezek a változások tartós hatást gyakorolnak a tengeri biológiai sokféleségre, de potenciálisan pusztító hatással is lehetnek a part menti közösségek és az emberek életére és megélhetésére világszerte. Körülbelül 680 millió ember él alacsonyan fekvő tengerparti területeken, és csaknem 2 milliárdan a világ tengerparti megavárosaiban. Ráadásul a világ népességének csaknem fele (3,3 milliárd) a halaktól függ a fehérjéért, és csaknem 60 millió ember támaszkodik az óceánra, mint elsődleges bevételi forrásra (Egyesült Nemzetek Szervezete).

A korallzátonyok a biodiverzitás gócpontjai, amelyek élőhelyet biztosítanak a halaknak, de védelmet nyújtanak a part menti közösségeknek, és dollármilliárdokat termelnek a halászat és a turizmus számára. Noha a széles körben elterjedt oxigéntelenítés a biológiai sokféleség jelentős csökkenését eredményezi, a halászatra és a tőlük függő közösségekre is hatással lesz, és olyan utóhatásokat okoz, mint például a turizmus visszaesése és a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenése. A tengerszint emelkedése veszélyezteti a part menti élőhelyek, például a mangrovák és a tengeri füvek fennmaradását, de emellett több száz millió embert kitelepíthet, és évente több billió dolláros kárt is okozhat.

Mit tehetünk?

Míg az éghajlatváltozás óceánra gyakorolt hatásai kaszkádban kapcsolódnak egymáshoz, a megoldások is. A szén a lényeg. Mivel a kiváltó ok a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az átfogó megoldás. Itt jön a képbe a szén-dioxid-műveltség… Azáltal, hogy egyénileg és akár egy kollektíva tagjaként megteszed a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, nem csak klímabajnok, hanem óceánbajnok is leszel.

Öko-lábnyomod csökkentheted:

  • ültess fákat, növényeket
  • törekedj a megújuló energiaforrások használatára
  • közlekedj többet tömegközlekedéssel
  • használj kevesebb műanyagot
  • töltsd újra saját kulacsodat

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük